|
A kép hatalma
Egy kép többet mond ezer szónál. Ez nem egyszerű közhely,
ez igaz. A látvány hatalmára egy régi mondás is utal.
"Hiszem, ha látom!" Persze nem mindegy, hogy mit és
hogyan látok.
Az emberi kommunikációban fontos helye van a szavaknak,
hiszen az artikulált beszéd emberi mivoltunk egyik
lényeges eleme. A képektől azonban nem tudunk, és persze
nem is akarunk megszabadulni. A kép, ha jól eltalált,
mindig "ütősebb", mint ugyanaz szavakban elbeszélve.
Ez arra a tévhitre épül, hogy a látvány alapján mi hozunk
ítéletet a látott dologról. És itt a lényeg. Úgy érezzük,
hogy amit látunk, az objektív, adott, "csak ott van". Azt,
hogy mit gondoljunk róla, mi döntjük el. A valóság meszsze
nem ez. A képek alkotói különböző praktikákkal, kifinomult
módszerekkel alakítani tudják véleményünket a
megjelenített témáról. E nélkül nem működhetne sem a
véleményformáló tömegkommunikáció, sem a reklám
mindent letaroló, kíméletlen gépezete.
A látvány hatását illusztrálja a portfolió rovatunkban
lévő, molyokat ábrázoló képanyag is. Ezeket a pici rovarokat
általában jelentékteleneknek tartjuk. Nem hiszem,
hogy bárkinek is lelkiismeret-furdalást okozna agyoncsapni
egy molyt. A róluk készült nagy felbontású képeken
azonban feltárul különleges szépségük. Ezek a képek
megváltoztathatják viszonyunkat ezekhez az apró teremtményekhez.
A kép hatalmával mindenki tisztában van, aki a fejlett
világban közölni akar valamit másokkal. Ezért aztán elöntöttek
bennünket a képek. Kis híján belefulladunk az áradatba.
A nagy mennyiség miatt az átlagos, sokszor ismétlődő
látványok hatása nagyon lecsökkent.
Ezért, ha azt akarjuk, hogy a képre odafigyeljenek, valami
szokatlant, extravagánsat kell ábrázolnia. Garantált a
figyelem, ha egyenesen a tudatalattinkat, legmélyebb
érzelmeinket, félelmeinket vagy előítéleteinket veszi célba.
Például az a szöveg, hogy "éppen csak világra jött, mezítelen
bébi, akit magzatmáz borít, és a köldökzsinór még hozzáköt
az anyjához" kissé bizarr, de nyilván nem sokkoló. Aki még
nem látott ilyent, az nem tudja elképzelni, aki már látott, az
feldolgozta az élményt. Ha azonban ezt lefényképezve a szemünk
elé teszik, döbbenetes a hatás. Különösen, ha a véres
csecsemő látványa egy hatalmas óriásplakátról vág az
arcomba, amikor gyanútlanul befordulok az utcasarkon.
Jól tudta ezt Oliviero Toscani, aki az előző évtizedek talán
legtöbb indulatot kavaró és számos vitát kiváltó reklámfotósa.
Nem túlzás azt állítani, hogy képei tették a viszonylag
ismeretlen Benetton céget világhírűvé. Plakátjait többször
betiltották. A Benettonnal való együttműködésének is az
vetett véget, hogy a liberálisnak mondott Egyesült Államokban
bíróság tiltotta be egyik munkáját.
Hát igen. A képek hatalmát időnként nehéz elviselni.
Dékán István
 Varga Miklós |
 Dékán István |
|