Fotómagazin.hu

A kíváncsi ember

Igen kérem, az ember igenis kíváncsi! Egyik fontos tulajdonságunk az új, még nem látott dolgok megismerésének vágya. Ez az emberiség előrehaladásának egyik mozgatórugója is. Szerencsére nem elégszünk meg azzal, hogy felfedezünk valami újat, és jól megnézzük magunknak. Hajt minket a vágy, hogy másokkal is megosszuk az élményt. A látható dolgok megmutatásának legkézenfekvőbb eszköze kétségtelenül a fénykép.
Ezért kíséri rendre átlagon felüli figyelem lapunkban az olyan képanyagokat, amelyek valami szokatlant mutatnak meg. Mi pedig igyekszünk eleget tenni olvasóink érdeklődésének. 2003 májusában rovarokról készült mikrofotók jelentek meg az újságban, meglepő visszhangot keltve. 2004 májusában asztrofotók, szeptemberben pedig víz alatti felvételek. Talán még a 2005 novemberében publikált egeres képek is ide sorolhatók: "egérperspektívából" is ritkán nézelődünk.
Természetesen a 2005. decemberi lapszámban látható nagy sebességű felvételek is ezt a sort gazdagították. A képek készítője, Ted Kinsman nem sokkal a megjelenés után küldött levelében azt írta, sok lehet az olvasónk, mert weboldalának látogatottsága, magyarországi belépőkkel, 20%-kal megnőtt. Természetesen ez elsősorban a rendkívül érdekes témának és az alkotó magas színvonalú munkájának tudható be. Néhány nappal később levelet kaptunk az Amerikai Egyesült Államokból, a magyar származású Andrew Davidhazy professzortól. A professzor úr gratulált a Ted Kinsman-féle portfólióhoz, és jelezte, ő már évek óta tanít a rochesteri egyetemen tudományos fényképezést. Egyúttal felajánlotta, hogy szívesen ír magazinunknak ebben a témában. Ez nemsokára megvalósul. Kissé elszomorít a tény, hogy miközben a tudományos felvételekre világszerte nagyon nagy a kereslet, hazánkban nincs ilyen képzés.
Jelen lapszámunkban szintén közlünk egy olyan képanyagot, amely segít jobban megismerni a rejtett valóságot. Lennart Nilsson megdöbbentő képei az anyaméhben készültek. Számomra a dolog meglehetősen rejtélyes. Még ha elolvastam is a leírásban, hogy endoszkópkameráról van szó, néhány kérdés felvetődött. Az egyik a tér problémája. A képek tanúsága szerint a "modellek" körül annyi (átlátszó) tér van, hogy enyhe torzítás árán teljes képet lehet készíteni. A másik kérdéses dolog a világítás. A magzatok több oldalról meg vannak világítva, akárcsak egy műteremben. A harmadik pedig a kompozíció. Ezeket a képeket megkomponálta az alkotó! Ez is hozzájárul fantasztikus hatásukhoz. A megoldás nyilván nem elsősorban a fotósfortélyokban, hanem az orvosi ismeretekben rejlik.
Azt hiszem, a tudományos jellegű képek sikerének titka, hogy nemcsak a terület művelői kíváncsiak. Mi, nézők, olvasók, a képek fogyasztói szintén vágyunk a rejtett dolgok látványára. Szerencsére vannak, akik veszik maguknak a fáradságot, és időt, pénzt nem kímélve elénk tárják, amit felfedeztek.

Dékán István