Digitális Fotó Magazin
Áprilisi szám, terjedelme 136 oldal. Ára 895 Ft.
Lapindex: az eddig megjelent cikkek témák szerint csoportosítva
A Digitális Fotó Magazint árusító újságárusok Budapesten
| Érdekes témák az áprilisi lapszámból: |
|||||
 Képjavító plug-inek
Cikkünkben néhány olyan plugint nézünk meg, amelyek az alapvető képjavításokhoz nyújtanak segítséget. |
 Nikon D70A Nikon amatőr kategóriás gépe sok olyan szolgáltatást tartogat, amelyek eddig csak a felsőbb kategóriában voltak hozzáférhetők. |
 Epson projektorokIsmertetésünkben két Epson projektort veszünk szemügyre. A TW10-es készülék inkább a videóalkalmazásokhoz, míg az S1-es a digitális állóképek megtekintéséhez ajánlható. |
 Utazzunk és fényképezzünk:Seychelle-szigetek Új rovatunkban érdekes helyeket mutatunk be olvasóinknak. Cikkünkből az is megtudható, hogy mire érdemes odafigyelni a fotózás során. |
||
Húzóágazat
Az utóbbi időben két tendencia vált markánsan láthatóvá a digitális fényképezőgépek új típusainak felbukkanása kapcsán. Az egyik a bridge formájú fényképezőgépeknél a nyolcmillió pixeles felbontás megjelenése. A kompakt felépítésű gépek valahol megállni látszanak ötmillió képpont körül. Lehet, hogy ez marad a hobbikategóriában az általános? Az igényes fotóamatőrök, akik nem akarnak cserélhető objektíves konstrukciót vásárolni, már nyugodtan "húzhatják a csíkot" nyolcmillióval. A vezető gyártók sorban jönnek ki ezzel a képpontmennyiséggel.
A másik fontos trend a cserélhető objektíves gépek árának gyors csökkenése. A közelmúltig úgy tűnt, hogy a digitális állóképrögzítés igényesebb eszközei a filmes kompakt gépekre fognak hasonlítani. Ma már egyértelmű, hogy ez a korszak csak az "előjáték" volt. Hamarosan a digitális fényképezőgépek használata a filmesekkel azonos módon alakul. Ugyanazok a felhasználók, ugyanazokkal az igényekkel, ugyanolyan rendszerű gépeket fognak használni, mint a filmes korszakban. A zsebkamera a kompakt lesz, egyes célokra jó az egyszerűen kezelhető, de sokat tudó bridge rendszer, az igényes amatőrök, félprofik és profik széles rétegei cserélhető objektíves, tükörreflexes gépet "cipelnek". És lesznek, akik hátfalakat fognak használni. Az előttünk álló egy-két év ennek az elrendeződésnek az időszaka. Az biztos, hogy a digitális gépek többet fognak tudni, és így többféle célra is használhatóak, mint az azonos kategóriájú filmesek.
És mi a helyzet pixelfronton? Nos ez fogas kérdés. Főként azért, mert nincs rá egyértelmű válasz. Egyesek szerint minden kategóriában megáll valahol a képpontok szaporodása. Egy bizonyos felbontásnál ugyanis gyakorlatilag nem kell több. A nagyobb adattömeg csak gondokkal jár az adatkezelés, - tárolás során.
Mások szerint éppen ezért nem lesz megállás. A számítógépek fejlődése is folyamatos a Commodore 64 óta. Már szinte követni se lehet a processzorok és a merevlemezek "gigáit". A digitális fényképezőgépek felbontása azért fog növekedni, hogy maga után húzzon sok minden egyebet. A gyártóknak érdekük a fejlesztés, hiszen így újfajta adathordozókra, nagyobb teljesítményű számítógépekre, gyorsabb kommunikációs vonalakra és sok hasonló dologra lesz szükség. A robogó pixelvonat egész iparágakat húzhat magával. Gondoljunk csak a memóriakártyákra, az akkumulátorokra vagy a CD/DVD írókra.
Szóval ez egy húzóágazat. Még egy magyar fotómagazint is kiadnak ebben a témában… Ki érti ezt?
Az utóbbi időben két tendencia vált markánsan láthatóvá a digitális fényképezőgépek új típusainak felbukkanása kapcsán. Az egyik a bridge formájú fényképezőgépeknél a nyolcmillió pixeles felbontás megjelenése. A kompakt felépítésű gépek valahol megállni látszanak ötmillió képpont körül. Lehet, hogy ez marad a hobbikategóriában az általános? Az igényes fotóamatőrök, akik nem akarnak cserélhető objektíves konstrukciót vásárolni, már nyugodtan "húzhatják a csíkot" nyolcmillióval. A vezető gyártók sorban jönnek ki ezzel a képpontmennyiséggel.
A másik fontos trend a cserélhető objektíves gépek árának gyors csökkenése. A közelmúltig úgy tűnt, hogy a digitális állóképrögzítés igényesebb eszközei a filmes kompakt gépekre fognak hasonlítani. Ma már egyértelmű, hogy ez a korszak csak az "előjáték" volt. Hamarosan a digitális fényképezőgépek használata a filmesekkel azonos módon alakul. Ugyanazok a felhasználók, ugyanazokkal az igényekkel, ugyanolyan rendszerű gépeket fognak használni, mint a filmes korszakban. A zsebkamera a kompakt lesz, egyes célokra jó az egyszerűen kezelhető, de sokat tudó bridge rendszer, az igényes amatőrök, félprofik és profik széles rétegei cserélhető objektíves, tükörreflexes gépet "cipelnek". És lesznek, akik hátfalakat fognak használni. Az előttünk álló egy-két év ennek az elrendeződésnek az időszaka. Az biztos, hogy a digitális gépek többet fognak tudni, és így többféle célra is használhatóak, mint az azonos kategóriájú filmesek.
És mi a helyzet pixelfronton? Nos ez fogas kérdés. Főként azért, mert nincs rá egyértelmű válasz. Egyesek szerint minden kategóriában megáll valahol a képpontok szaporodása. Egy bizonyos felbontásnál ugyanis gyakorlatilag nem kell több. A nagyobb adattömeg csak gondokkal jár az adatkezelés, - tárolás során.
Mások szerint éppen ezért nem lesz megállás. A számítógépek fejlődése is folyamatos a Commodore 64 óta. Már szinte követni se lehet a processzorok és a merevlemezek "gigáit". A digitális fényképezőgépek felbontása azért fog növekedni, hogy maga után húzzon sok minden egyebet. A gyártóknak érdekük a fejlesztés, hiszen így újfajta adathordozókra, nagyobb teljesítményű számítógépekre, gyorsabb kommunikációs vonalakra és sok hasonló dologra lesz szükség. A robogó pixelvonat egész iparágakat húzhat magával. Gondoljunk csak a memóriakártyákra, az akkumulátorokra vagy a CD/DVD írókra.
Szóval ez egy húzóágazat. Még egy magyar fotómagazint is kiadnak ebben a témában… Ki érti ezt?
Dékán István
 Varga Miklós |
 Dékán István |
