Digitális Fotó Magazin
Márciusi szám, terjedelme 128 oldal. Ára 895 Ft.
Lapindex: az eddig megjelent cikkek témák szerint csoportosítva
A Digitális Fotó Magazint árusító újságárusok Budapesten
| Érdekes témák a Márciusi lapszámból: |
|||||
 Képek a MarsrólJanuár eleje óta ismét képek érkeznek a Marsról. Összeállításunkban ezekből válogattunk. |
 Térlátás 1.Új sorozatunkban áttekintjük a térlátás legfontosabb építőköveit és legérdekesebb, sokszor meglepő képi elemeit. |
 Összehasonlító tesztSzokásos gépismertetéseinktől eltérôen most arra vállalkoztunk, hogy összehasonlítsuk három kamera, a Canon EOS 300D, a Minolta Dimage A1 és a Sony DSC–F828 teljesítményét. |
 Nikon LS 5000 ED filmszkennerKipróbáltuk a Nikon egyik legújabb kisfilmes, 4000 dpi felbontású szkennerét. |
||
Ébresztő!
Máris előrebocsátom, hogy a fenti felszólítás nem önöknek szól, tisztelt Olvasók. Önöket biztosan nem kell majd ébreszteni, ha elérkezik az idő.
De jöjjenek velem gondolatban egy egészen rövid időutazásra. Képzeljük el, hogy májust írunk, és már beléptünk az Európai Unióba. Ettől még nem jövünk izgalomba, de csak azért, mert nem gondoltuk végig a következményeket.
Ami azonnal mindenkit érint: aki a jelenleginél kedvezőbb áron szeretne nagy értékű fotó- vagy videókamerát, esetleg más digitális eszközt vásárolni - és ki ne szeretne -, az rá fog jönni, hogy - egy-két órányi utazást rászánva - a szomszédos országokban az ár 10–20%-át megspórolhatja. Ráadásul legálisan. Hiszen ez az Unió lényege: a szabad kereskedelem. Bár a határok megmaradnak, de a vámkezelés az Unión belül megszűnik. De miért lehet így spórolni? Hiszen a nagy gyártók nagyjából azonos áron tudják adni termékeiket mindenütt. Nos a differencia az adók nagyságának különbségéből adódik. A forgalmi adótól a helyi adókon keresztül a tb-költségekig. Az Unióban "sajnos" nemcsak a cégek, hanem az adók is versenyeznek, és ez az árakban tükröződik. A külföldi anyacégeknek édes mindegy, hogy honfitársaink itthon vagy külföldön vásárolják-e meg termékeiket. Csak a magyar képviseleteiknek nem mindegy. És annak, aki az adókat beszedi és elkölti. (Ezek már megint mi vagyunk.)
Lehet, hogy Önök még nem tudják, de a nagy kameragyártók magyarországi cégei kivétel nélkül úgy rettegnek a májustól, mint a tűztől. Hiszen ők költenek reklámra, magyar nyelvű használati utasításra és garanciális szervizre. A vásárlók pedig, "galád módon", a terméket külföldön fogják megvenni, hiszen az áfa és más adók annyival magasabbak nálunk, hogy az árversenyben jelentősen romlanak az itthoni képviseletek esélyei. Ma még csak a nagy termelőcégek költözködnek viharos gyorsasággal Szlovákiába, Ausztriába vagy a többi környező országba, de májustól Önök is odajárnak majd vásárolni.
Képzeljük azt, hogy hozzáértő kormányunk van, amely nemcsak ezt a bajt orvosolhatná, hanem kihasználhatná a ziccert, és az áfát, a nyereségadót, a tb-t az uniós átlag alá csökkentené. Ekkor a külföldi cégek és a magánvásárlók (osztrákok, németek, olaszok...) sorban állnának a határokon, hogy nálunk vásároljanak fényképezőgépet és minden mást is. Szomszédaink semmit sem tehetnének, mivel vámot nem lehet kivetni. Egy nagy ország - mint mondjuk Németország - ezt talán észre sem venné, mi viszont... Nem is folytatom, mert beleborzongok. És a beszedett adó? Az bizony nagyobb lenne, mint Vámosi-Nagy Szabolcs valaha gondolta volna. És nem a mi zsebünkből! Ébresztő hát, döntéshozók!
Lehet, hogy még nem késő ilyen egyszerűen nagy előnyhöz jutni, csupán (bátorság!) az adókat csökkenteni kellene. De ébredjünk fel mi is, az álmok legtöbbször nem válnak valóra...
Máris előrebocsátom, hogy a fenti felszólítás nem önöknek szól, tisztelt Olvasók. Önöket biztosan nem kell majd ébreszteni, ha elérkezik az idő.
De jöjjenek velem gondolatban egy egészen rövid időutazásra. Képzeljük el, hogy májust írunk, és már beléptünk az Európai Unióba. Ettől még nem jövünk izgalomba, de csak azért, mert nem gondoltuk végig a következményeket.
Ami azonnal mindenkit érint: aki a jelenleginél kedvezőbb áron szeretne nagy értékű fotó- vagy videókamerát, esetleg más digitális eszközt vásárolni - és ki ne szeretne -, az rá fog jönni, hogy - egy-két órányi utazást rászánva - a szomszédos országokban az ár 10–20%-át megspórolhatja. Ráadásul legálisan. Hiszen ez az Unió lényege: a szabad kereskedelem. Bár a határok megmaradnak, de a vámkezelés az Unión belül megszűnik. De miért lehet így spórolni? Hiszen a nagy gyártók nagyjából azonos áron tudják adni termékeiket mindenütt. Nos a differencia az adók nagyságának különbségéből adódik. A forgalmi adótól a helyi adókon keresztül a tb-költségekig. Az Unióban "sajnos" nemcsak a cégek, hanem az adók is versenyeznek, és ez az árakban tükröződik. A külföldi anyacégeknek édes mindegy, hogy honfitársaink itthon vagy külföldön vásárolják-e meg termékeiket. Csak a magyar képviseleteiknek nem mindegy. És annak, aki az adókat beszedi és elkölti. (Ezek már megint mi vagyunk.)
Lehet, hogy Önök még nem tudják, de a nagy kameragyártók magyarországi cégei kivétel nélkül úgy rettegnek a májustól, mint a tűztől. Hiszen ők költenek reklámra, magyar nyelvű használati utasításra és garanciális szervizre. A vásárlók pedig, "galád módon", a terméket külföldön fogják megvenni, hiszen az áfa és más adók annyival magasabbak nálunk, hogy az árversenyben jelentősen romlanak az itthoni képviseletek esélyei. Ma még csak a nagy termelőcégek költözködnek viharos gyorsasággal Szlovákiába, Ausztriába vagy a többi környező országba, de májustól Önök is odajárnak majd vásárolni.
Képzeljük azt, hogy hozzáértő kormányunk van, amely nemcsak ezt a bajt orvosolhatná, hanem kihasználhatná a ziccert, és az áfát, a nyereségadót, a tb-t az uniós átlag alá csökkentené. Ekkor a külföldi cégek és a magánvásárlók (osztrákok, németek, olaszok...) sorban állnának a határokon, hogy nálunk vásároljanak fényképezőgépet és minden mást is. Szomszédaink semmit sem tehetnének, mivel vámot nem lehet kivetni. Egy nagy ország - mint mondjuk Németország - ezt talán észre sem venné, mi viszont... Nem is folytatom, mert beleborzongok. És a beszedett adó? Az bizony nagyobb lenne, mint Vámosi-Nagy Szabolcs valaha gondolta volna. És nem a mi zsebünkből! Ébresztő hát, döntéshozók!
Lehet, hogy még nem késő ilyen egyszerűen nagy előnyhöz jutni, csupán (bátorság!) az adókat csökkenteni kellene. De ébredjünk fel mi is, az álmok legtöbbször nem válnak valóra...
Varga Miklós