A Digitális Fotó Magazin
július-augusztusi összevont szám, terjedelme 128 oldal.
Ára 795 Ft.
Lapindex: az eddig megjelent cikkek témák szerint csoportosítva
Külön világok
A digitális fényképezôgépek a saját hierarchiájukban a filmesekkel azonos kategóriákba sorolhatóak. Ezeket a felhasználói igények alakították ki viszonylag hosszú idô alatt. A legtöbb közöttük is a kompaktnak nevezett, fôként hobbi célú kamera. Bár a mezôny széles, de egyes típusok lényegesen többet tudnak, mint a filmes kompakt fényképezôgépek. Reméljük, hogy az áruk viszont hamarosan filmes társaikéval összemérhetô szintre csökken.
Érdekesebbek a viszonyok a cserélhetô objektíves fényképezôgépek területén. Ez a géptípus filmes változatban az igényes, alkotó amatôrök, a félprofesszionális és hivatásos fotográfusok kedvelt eszköze. Itt nem egyszerűen fényképezôgépekrôl van szó, hanem rendszerekrôl. A gépvázhoz objektívek, rendszervakuk és egyéb tartozékok kellenek. A kulcsszó a kompatibilitás. Ez technikai tényezônek látszik, de valójában piaci fegyver. Az egyik márka objektívjei nem tehetôek rá a másik gépvázára. Tehát ha valaki elkötelezte magát egy típus mellett, késôbb is azon belül kénytelen fejleszteni felszerelését. Így kötik magukhoz a gyártók a felhasználót. A digitális korszak indulásakor továbbra is bevetik a cégek a kompatibilitási trükköt, ami technikailag itt sem egészen indokolt.
Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a digitális fényképezés annyira eltér műszakilag az analógtól, hogy teljesen új megoldásokat kíván. A cserélhetô objektíves gépek gyártói eddig azt mondták, hogy elég megvenni egy digitális vázat a meglévô objektívparkhoz, és máris áttértünk az új technikára. Így próbálták a drága felszereléssel rendelkezô fotósokat gyengéden átterelni a digitális fényképezésre. A problémákat nem hangsúlyozták. Csak mostanában jelennek meg publikációk azokról a vizsgálatokról, amelyek kimutatják, hogy a filmhez gyártott objektívek milyen gondokat okoznak az elektronikus képérzékelôknél. A CCD-t is problémás a filmmel azonos méretűre gyártani. Ezért a meglévô, filmhez készített objektívek sem látószögükkel, sem rajzolati tulajdonságaikat tekintve nem kompatibilisek a legtöbb digitális gépvázzal. Véleményem szerint néhány éven belül egyértelmű lesz, hogy a filmes és a digitális fényképezés két külön világ. Más gépekkel, másfajta objektívekkel és szabványokkal. Ennek egyik jól érzékelhetô jele az új 4/3 rendszer megjelenése. A másik jel, hogy nemrég hírek láttak napvilágot a külföldi szaksajtóban, miszerint az egyik vezetô fotótechnikai cég az objektívjei eredeti bajonettcsatlakozásának megváltoztatására készül a digitális gépvázak igényeinek megfelelôen. Ez fôként azért meglepô, mert az említett márka eddig fontosnak deklarálta a rendszerén belüli kompatibilitást.
Ez a jövô, de azért nem ilyen sötét a kép. A fényképezôgépek gyártóinak és nekünk, felhasználóknak is egyaránt elônyös, ha a filmesbôl a digitális korszakba való átlépés műszaki szempontból folyamatos, minél kisebb törésekkel terhelt. Ezért, ha kompromisszumok árán is, még egy darabig digitális gépünkhöz is használhatjuk régi, megszokott felszerelésünk egy részét.
A digitális fényképezôgépek a saját hierarchiájukban a filmesekkel azonos kategóriákba sorolhatóak. Ezeket a felhasználói igények alakították ki viszonylag hosszú idô alatt. A legtöbb közöttük is a kompaktnak nevezett, fôként hobbi célú kamera. Bár a mezôny széles, de egyes típusok lényegesen többet tudnak, mint a filmes kompakt fényképezôgépek. Reméljük, hogy az áruk viszont hamarosan filmes társaikéval összemérhetô szintre csökken.
Érdekesebbek a viszonyok a cserélhetô objektíves fényképezôgépek területén. Ez a géptípus filmes változatban az igényes, alkotó amatôrök, a félprofesszionális és hivatásos fotográfusok kedvelt eszköze. Itt nem egyszerűen fényképezôgépekrôl van szó, hanem rendszerekrôl. A gépvázhoz objektívek, rendszervakuk és egyéb tartozékok kellenek. A kulcsszó a kompatibilitás. Ez technikai tényezônek látszik, de valójában piaci fegyver. Az egyik márka objektívjei nem tehetôek rá a másik gépvázára. Tehát ha valaki elkötelezte magát egy típus mellett, késôbb is azon belül kénytelen fejleszteni felszerelését. Így kötik magukhoz a gyártók a felhasználót. A digitális korszak indulásakor továbbra is bevetik a cégek a kompatibilitási trükköt, ami technikailag itt sem egészen indokolt.
Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a digitális fényképezés annyira eltér műszakilag az analógtól, hogy teljesen új megoldásokat kíván. A cserélhetô objektíves gépek gyártói eddig azt mondták, hogy elég megvenni egy digitális vázat a meglévô objektívparkhoz, és máris áttértünk az új technikára. Így próbálták a drága felszereléssel rendelkezô fotósokat gyengéden átterelni a digitális fényképezésre. A problémákat nem hangsúlyozták. Csak mostanában jelennek meg publikációk azokról a vizsgálatokról, amelyek kimutatják, hogy a filmhez gyártott objektívek milyen gondokat okoznak az elektronikus képérzékelôknél. A CCD-t is problémás a filmmel azonos méretűre gyártani. Ezért a meglévô, filmhez készített objektívek sem látószögükkel, sem rajzolati tulajdonságaikat tekintve nem kompatibilisek a legtöbb digitális gépvázzal. Véleményem szerint néhány éven belül egyértelmű lesz, hogy a filmes és a digitális fényképezés két külön világ. Más gépekkel, másfajta objektívekkel és szabványokkal. Ennek egyik jól érzékelhetô jele az új 4/3 rendszer megjelenése. A másik jel, hogy nemrég hírek láttak napvilágot a külföldi szaksajtóban, miszerint az egyik vezetô fotótechnikai cég az objektívjei eredeti bajonettcsatlakozásának megváltoztatására készül a digitális gépvázak igényeinek megfelelôen. Ez fôként azért meglepô, mert az említett márka eddig fontosnak deklarálta a rendszerén belüli kompatibilitást.
Ez a jövô, de azért nem ilyen sötét a kép. A fényképezôgépek gyártóinak és nekünk, felhasználóknak is egyaránt elônyös, ha a filmesbôl a digitális korszakba való átlépés műszaki szempontból folyamatos, minél kisebb törésekkel terhelt. Ezért, ha kompromisszumok árán is, még egy darabig digitális gépünkhöz is használhatjuk régi, megszokott felszerelésünk egy részét.
Dékán István
