A Digitális Fotó Magazin A4 méretű, 112 oldalas,
reprezentatív kivitelű, színes havilap.
Megjelenik évente 10 alkalommal, ára 745 Ft.
Lapindex: az eddig megjelent cikkek témák szerint csoportosítva
Labor a kézben
A hagyományos fényképezésnél a filmen az előhívás után már látható a kép. Ez legtöbbször még nem kész. Ha negatívra fényképezünk, akkor a pozitívlaboratórban kell kialakítani a végső képet. Lényegében itt széles határok közt lehet befolyásolni az eredményt. A laborban dől el a kép tónusa, kontrasztja, színe. Egyedi vizuális hatásokra is a fotólabor ad lehetőséget.
Az elektronikus fényképezés egyik közismert előnye, hogy a digitális kép az exponálás után néhány másodperccel „készen van”. Arról már kevesebb szó esik, hogy ehhez a fotólabort be kellett költöztetni a fényképezőgépbe. Az objektív kirajzolja a képet a CCD vagy CMOS felületére. Innen egy elektronika kiolvas valamilyen adathalmazt. Ez utána bekerül a képfeldolgozó áramkörök különös labirintusába. Itt az algoritmus fedőnévvel illetett rejtelmes folyamatok veszik kezelésbe a biteket. Végül a boszorkánykonyha kijáratánál, a monitoron vagy egy papíron megjelenik valami érdekes dolog, ami már látható, és amit képnek nevezhetünk. Ezt a fényképezőgépbe épített elektronikus fotólabor készíti el az érzékelő eredeti adataiból.
Az egyszerűbb fényképezőgépeknél egy gyári beállítás alapján készül el a kép, ami a felhasználók széles csoportjának átlagos elvárásai szerint van behangolva. Legtöbbször ez meg is felel. Az igényesebb kialakítású modellekben viszont külön-külön beállíthatjuk a kép számos paraméterét: a kontrasztot, az élességet, a színjelleget stb.
Mindezt utólag, számítógép segítségével is meg lehet tenni. A fényképezőgépek gyártói azonban kedvünkben járnak olyan fejlesztésekkel, amelyeknek köszönhetően már maguk a kamerák is egyre több speciális képszerkesztő funkcióra válnak képessé. Különösen annak a trendnek fényében érdekes ez, amelyhez igazodva egyre több cég teszi a fotókészülékeit alkalmassá – megfelelő nyomtatóval közvetlenül összekapcsolva – papírképek előállítására. E számunkban a Képeffektusok című cikk tesztfelvételei segítségével mutatjuk be a digitális kamerák képmódosító lehetőségeit.
A hagyományos fényképezésnél a filmen az előhívás után már látható a kép. Ez legtöbbször még nem kész. Ha negatívra fényképezünk, akkor a pozitívlaboratórban kell kialakítani a végső képet. Lényegében itt széles határok közt lehet befolyásolni az eredményt. A laborban dől el a kép tónusa, kontrasztja, színe. Egyedi vizuális hatásokra is a fotólabor ad lehetőséget.
Az elektronikus fényképezés egyik közismert előnye, hogy a digitális kép az exponálás után néhány másodperccel „készen van”. Arról már kevesebb szó esik, hogy ehhez a fotólabort be kellett költöztetni a fényképezőgépbe. Az objektív kirajzolja a képet a CCD vagy CMOS felületére. Innen egy elektronika kiolvas valamilyen adathalmazt. Ez utána bekerül a képfeldolgozó áramkörök különös labirintusába. Itt az algoritmus fedőnévvel illetett rejtelmes folyamatok veszik kezelésbe a biteket. Végül a boszorkánykonyha kijáratánál, a monitoron vagy egy papíron megjelenik valami érdekes dolog, ami már látható, és amit képnek nevezhetünk. Ezt a fényképezőgépbe épített elektronikus fotólabor készíti el az érzékelő eredeti adataiból.
Az egyszerűbb fényképezőgépeknél egy gyári beállítás alapján készül el a kép, ami a felhasználók széles csoportjának átlagos elvárásai szerint van behangolva. Legtöbbször ez meg is felel. Az igényesebb kialakítású modellekben viszont külön-külön beállíthatjuk a kép számos paraméterét: a kontrasztot, az élességet, a színjelleget stb.
Mindezt utólag, számítógép segítségével is meg lehet tenni. A fényképezőgépek gyártói azonban kedvünkben járnak olyan fejlesztésekkel, amelyeknek köszönhetően már maguk a kamerák is egyre több speciális képszerkesztő funkcióra válnak képessé. Különösen annak a trendnek fényében érdekes ez, amelyhez igazodva egyre több cég teszi a fotókészülékeit alkalmassá – megfelelő nyomtatóval közvetlenül összekapcsolva – papírképek előállítására. E számunkban a Képeffektusok című cikk tesztfelvételei segítségével mutatjuk be a digitális kamerák képmódosító lehetőségeit.
Dékán István
