|
|
A teljes fénykép
Valószínűleg sokan meglepődtek áprilisi számunk láttán, hiszen különös
fotókat láthatunk szinte az összes rovatunkban. Szeretnénk bemutatni a
fotográfia mostohagyermekét azzal a nem titkolt céllal, hátha valakit
inspirálunk annak művelésére, netán tökéletesítésére.
A mai fotók szinte mindent tudnak már. Színhűségük tökéletes, könnyen és
olcsón sokszorosíthatók, a művészeket serkenti a divat- és reklámipar által
ráköltött pénz. A kamerák, filmek és számítógépek gyártói sem fukarkodnak a
támogatással. A térhatás tökéletes ábrázolásával azonban mindmáig adós maradt
a fotográfia. Bár már az ősi barlangrajzokon is megfigyelhető a perspektíva
bemutatása, a térábrázolás minősége és használhatósága napjainkban
tökéletesnek egyáltalán nem nevezhető. A hologram (teljes kép) felfedezése
látszólag véglegesen megoldotta ezt a kérdést. Azonban ötvenhat évvel
felfedezése után sem képes jó minőségű színes képek előállítására, nem lehet
megfelelő méretben, olcsón sokszorosítani sem, készítése gyakorlatilag
elérhetetlen közönséges földi halandó számára. Fejlődni is csak azért tud,
mert a biztonságtechnikai ipar elegendő pénzt költ a hamisítás elleni
védelemre. Az anaglif fotográfiának, mely egyidős a fényképezéssel, sajnos
még ennyi sem jutott annak ellenére, hogy színhűsége tökéletes, könnyen és
olcsón sokszorosítható, mérete sem korlátozott. Ha beszélhetünk is
fotográfiai szempontból legalább minimálisan értékelhető képekről, ezek
művészi színvonala pontosan a száz évvel ezelőtti nívón van. Pedig az élmény
csodálatos, amikor valaki először lát egy jó minőségű anaglif fényképet.
Vajon mi e visszamaradott állapot oka? Valószínűleg nemcsak az, hogy
megtekintéséhez segédeszköz kell, hanem sokkal inkább az, hogy készítése
különleges felszerelést és tudást igényel, ami csak az emberek szűk köre
számára elérhető. Akik mégis közel kerülnek a technikához, azok sem a
fotográfia köreiből érkeznek, így a minimális fotóstudással sem rendelkeznek.
Ez sajnos meg is látszik a képeken. A megoldás tehát kézenfekvő. Ha
elérhetővé tesszük a fényképező emberek nagy tömege számára az ilyen
háromdimenziós képek készítésének lehetőségét, a fejlődés viharos lehet. Ha
fejlődés van, pénz is egyre több lesz, létrehozva így a szükséges pozitív
láncreakciót. A lehetőség éppen napjainkban érkezett el. A nagy titok a
számítógépek és a képszerkesztő szoftverek elterjedésében rejlik. Például a
Photoshop lehetővé teszi a fotók színcsatornáinak kezelését, aminek
segítségével az anaglif előállítása gyerekjáték. Ki is nyomtathatjuk a
térhatású képet jó minőségben, viszonylag olcsón, nagy méretben, vagy
elküldhetjük őket e-mailben ismerőseinknek. Meglephetjük térhatású MMS-sel a
szemüveggel és megfelelő mobiltelefonnal rendelkező barátainkat. (Az ötletet
ingyen adjuk a fotós közösség támogatásában egyébként rendkívül szűkmarkú
telefontársaságoknak.) Az anaglif készítéséhez szükséges sztereopár fotózásához
sem kell feltétlenül különleges fényképezőgép. Digitális kameránkkal
tetszőleges számú kísérletet végezhetünk anélkül, hogy költségbe vernénk
magunkat. A jól sikerült nyomatok bizony jól mutatnak otthonunk falán is.
Az anaglif kép szemüveg nélkül szemlélve igen csúnya harsány,
természetellenes színeivel, mondhatná valaki. Ügyes kezekben azonban ez a
kellemetlen mellékhatás eltüntethető. A Photoshop lehetőséget ad arra is,
hogy ne az egész kép legyen anaglif, csak egy részlete. Így a kiváló fénykép vagy
grafika előnyei ötvöződnek a térhatással.
Reméljük, ezzel a különleges számunkkal minden olvasónk kezébe adjuk a
lehetőséget, hogy kipróbálhassa magát ebben a nagyon érdekes fotográfiai
műfajban is. Szerény eszközeinkkel remélem, hozzájárulunk az anaglif technika
újrafelfedezéséhez és elterjedéséhez Magyarországon. Kérem ezért, hogy akinek
sikerül valamilyen érdekes anaglif képet alkotnia, küldje el szerkesztőségünk
címére akár digitális, akár nyomtatott formában. Ígérem, hogy a figyelemre
méltó műveket közzétesszük.
Varga Miklós
|
