| Az augusztusi szám tartalma: Mindenféle Galéria Alessandro Bavari Fotográfia Az atofókusz Tippek, trükkök Fotógrafika CorelTrace-szel Címlapfotó videokamerával Digitális kutya Festõeszközök a Photoshopban Photoshop 7.0 újdonságai Digitális kép A gamma görbe rejtelmei 1. A JPEG formátum Hardver A DVD világa Fényképezõgépek Három Nikon újdonság Sony DSC F707 Fujifilm FinePix S2 Eszközök Canon S900 tintasugaras nyomtató Szoftver Canto Cumulus 5.5 képkatalogizáló Összehasonlítás Digitális fényképezõgépek adatai: 1,6-4,6 millió pixel között Internet Képügynökség oldalak, képkeresõ rendszerek, távcsõelõtétek Képértékelés Kvízjáték Kislexikon Adok-veszek |
A pixel
ára
Egy olvasónk kérdezte levélben, vehet-e meglévõ filmes, tükörreflexes fényképezõgépéhez digitális hátfalat. Meg van elégedve a gép optikai és egyéb tulajdonságaival, megszokta a használatát. Ideálisnak tartana egy négy megapixeles hátfalat, aminek digitális lehetõségeit a kedvelt gépváz szolgáltatásaival együtt tudná hasznosítani. Ez az igény természetes, és hasonló gondolatok sokunkban, sokszor megfogalmazódtak már. De a valóság sajnos más.
Történt kísérlet a tükörreflexes gépek digitális átalakítására. Már készült olyan eszköz, ami a fényképezõgépben csak a kazetta és az objektív mögé benyúló filmrész helyét foglalja el. Így beleilleszthetõ a filmes gépekbe, és digitális felvételeket lehet vele készíteni. A felbontás azonban csak 640×480 képpont, és a memória kapacitása is nagyon korlátozott. Az eszköz ezért - bár praktikusnak látszik - nem terjedt el. A jó használhatóság és a megfelelõ mûszaki jellemzõk elérése érdekében a digitális képrögzítõ rendszerek elektronikáját beépítik a tükörreflexes, kisfilmes fényképezõgépek házába. Ez a megoldás ugyan nem olcsó, viszont jól használható.
"Kilóg a lóláb - mondhatja erre a kereskedelem praktikáin nevelkedett vevõ -, ez is csak egy üzleti fogás. Azt akarják a gyártók, hogy a digitális fényképezéshez kénytelen legyek megvásárolni az új gépvázat, hiába van már egy ugyanolyan filmes gépem." Nos be kell ismernünk, ez a gyanakvás nem teljesen alaptalan… Egyik gyártó sem ellensége a zsebének. Ha nagyon akarnák, minden bizonnyal konstruálhatnának "hibrid" fényképezõgépet (mint ahogy gyártanak hibrid fotólaborokat is). De bizonyosan az sem a véletlen mûve, hogy a tükörreflexes gépek digitálissá tétele érdekében - a kemény konkurenciaharc ellenére - csakis a filmes gépvázak erre a célra módosított változatát készíti minden gyártó… Ennek nagy valószínûséggel mûszaki okai vannak.
Kissé ellentmond az elõzõ érvelésnek, hogy a középformátumú és a nagy formátumú (4,5×6 cm és nagyobb filmméretû) fényképezõgépekhez különálló hátfalakat készítenek. Csakhogy ezek a gépek eleve úgy vannak felépítve, hogy a filmet tartalmazó egység, a magazin (kazetta) levehetõ a gépvázról. Tehát itt kézenfekvõ a különálló digitális rész használata. Ezeknek a gépeknek maga a váza is meglehetõsen drága. Így üzleti szempontok indokolják, hogy ne terheljék a digitális hátfal amúgy is borsos árát egy ráépített hagyományos fényképezõgéppel.
De a költségek alakulása mégiscsak kedvezõ irányba mutat. Néhány évvel ezelõtt, amikor megjelentek az elsõ hat megapixeles tükörreflexes gépek, pontosan nettó hatmillió forintba kerültek. Pixelenként egy forintba. A nemrég megjelent hatmillió pixelesek nettó ára hat-hétszázezer forint, azaz viszonylag rövid idõ alatt gyakorlatilag tizedére csökkent. "Tíz fillér már igazán nem sok egy pixelért" - örvendhet a naiv fotós. "Valóban… nos akkor próbáljon készíteni egypixeles képeket!" - válaszolhatná neki a fentebb már idézett "dörzsölt" ismerõsünk.
Dékán István Egy olvasónk kérdezte levélben, vehet-e meglévõ filmes, tükörreflexes fényképezõgépéhez digitális hátfalat. Meg van elégedve a gép optikai és egyéb tulajdonságaival, megszokta a használatát. Ideálisnak tartana egy négy megapixeles hátfalat, aminek digitális lehetõségeit a kedvelt gépváz szolgáltatásaival együtt tudná hasznosítani. Ez az igény természetes, és hasonló gondolatok sokunkban, sokszor megfogalmazódtak már. De a valóság sajnos más.
Történt kísérlet a tükörreflexes gépek digitális átalakítására. Már készült olyan eszköz, ami a fényképezõgépben csak a kazetta és az objektív mögé benyúló filmrész helyét foglalja el. Így beleilleszthetõ a filmes gépekbe, és digitális felvételeket lehet vele készíteni. A felbontás azonban csak 640×480 képpont, és a memória kapacitása is nagyon korlátozott. Az eszköz ezért - bár praktikusnak látszik - nem terjedt el. A jó használhatóság és a megfelelõ mûszaki jellemzõk elérése érdekében a digitális képrögzítõ rendszerek elektronikáját beépítik a tükörreflexes, kisfilmes fényképezõgépek házába. Ez a megoldás ugyan nem olcsó, viszont jól használható.
"Kilóg a lóláb - mondhatja erre a kereskedelem praktikáin nevelkedett vevõ -, ez is csak egy üzleti fogás. Azt akarják a gyártók, hogy a digitális fényképezéshez kénytelen legyek megvásárolni az új gépvázat, hiába van már egy ugyanolyan filmes gépem." Nos be kell ismernünk, ez a gyanakvás nem teljesen alaptalan… Egyik gyártó sem ellensége a zsebének. Ha nagyon akarnák, minden bizonnyal konstruálhatnának "hibrid" fényképezõgépet (mint ahogy gyártanak hibrid fotólaborokat is). De bizonyosan az sem a véletlen mûve, hogy a tükörreflexes gépek digitálissá tétele érdekében - a kemény konkurenciaharc ellenére - csakis a filmes gépvázak erre a célra módosított változatát készíti minden gyártó… Ennek nagy valószínûséggel mûszaki okai vannak.
Kissé ellentmond az elõzõ érvelésnek, hogy a középformátumú és a nagy formátumú (4,5×6 cm és nagyobb filmméretû) fényképezõgépekhez különálló hátfalakat készítenek. Csakhogy ezek a gépek eleve úgy vannak felépítve, hogy a filmet tartalmazó egység, a magazin (kazetta) levehetõ a gépvázról. Tehát itt kézenfekvõ a különálló digitális rész használata. Ezeknek a gépeknek maga a váza is meglehetõsen drága. Így üzleti szempontok indokolják, hogy ne terheljék a digitális hátfal amúgy is borsos árát egy ráépített hagyományos fényképezõgéppel.
De a költségek alakulása mégiscsak kedvezõ irányba mutat. Néhány évvel ezelõtt, amikor megjelentek az elsõ hat megapixeles tükörreflexes gépek, pontosan nettó hatmillió forintba kerültek. Pixelenként egy forintba. A nemrég megjelent hatmillió pixelesek nettó ára hat-hétszázezer forint, azaz viszonylag rövid idõ alatt gyakorlatilag tizedére csökkent. "Tíz fillér már igazán nem sok egy pixelért" - örvendhet a naiv fotós. "Valóban… nos akkor próbáljon készíteni egypixeles képeket!" - válaszolhatná neki a fentebb már idézett "dörzsölt" ismerõsünk.
