reprezentatív kivitelû, színes havilap.
Megjelenik 2002 évben 10 alkalommal, ára 645 Ft.
| A júniusi szám tartalma: Mindenféle Galéria Fotóhónap 2002 Fotográfia A keresõ Tippek, trükkök A Kés (Slice) eszköz Apró, de hasznos trükkök Digitális kép Formátumok 2 Digitális laborok Mit tudnak? Fotólabor körkép 10 digitális labor tesztje! Fényképezõgépek Leica Digilux 1 Sony DSC-P91 Nikon D100 Leaf C-Most hátfal Eszközök Canon lapszkennerek Szoftver Beépített képnézegetõk Összehasonlítás Digitális fényképezõgépek adatai felbontás szerinti csoportosításban Internet Víz alatti fotózás weboldalai Képértékelés Kislexikon Adok-veszek Digitális alkotói pályázat! |
 Varga Miklós |
 Dékán István |
Cyberspace kontra
papírkép
A fényképezés alapvetõ célja a fénykép. Azaz a kézbe vehetõ, megfogható, bárkinek, bárhol megmutatható, papíron vagy más hasonló hordozón lévõ, szemmel látható kép. A hagyományos fényképezés rendszere eleve úgy alakult ki, hogy a folyamat végén kézbe vehetõ fénykép szülessen. Amikor megjelent a virtuális világ, szükségessé vált, hogy a képek digitálisan, számjegyek formájában is létezzenek. A Cyberspace nevû titokzatos szörny csak így tudja megenni képi alkotásainkat, mi pedig mohón igyekszünk kielégíteni étvágyát. Az ember azonban nem kibernetikus lény (legalábbis egyelõre szerencsére nem az), ezért igényli, hogy a képeket a régi, hagyományos, megszokott papíron is kézbe vegye.
Hiába hangsúlyozzuk, hogy a digitális fényképek elõnye a kibernetikus térbe való azonnali bejuttatás lehetõsége. Archiválhatjuk, rendszerezhetjük, e-mailben küldhetjük, CD-n olcsón sokszorosíthatjuk, program segítségével kereshetünk képi adatbázisainkban stb. A monitorok hideg fényében vibráló képek még mindig legtöbb embertõl távolabb állnak, mint a zsebbõl bármikor elõhúzható papírképek. Ma az elterjedt minilaborokban bárki egy órán belül színes papírképet kap a leadott filmjén lévõ felvételekbõl. Várható, hogy a digitális fényképezõgépek használata akkor fog széles körben elterjedni, ha megoldódik a digitális felvételekbõl a papírképek készítése hasonló gyorsasággal és hasonló árszínvonalon. A folyamatok ebbe az irányba mutatnak. Az elõrejelzések szerint az év végére Magyarországon száznál is több digitális minilabor fog üzemelni. A sok üzlettel rendelkezõ nagy hálózatok beindították digitális laborszolgáltatásukat. Egyre jobban terjed az interneten keresztül mûködõ on-line fotószolgáltatás. Nemsokára eltûnik a filmrõl és a digitális állományról készülõ papírképek ára közötti különbség.
Népszerû az otthoni vagy irodai fotónyomtatás is. Erre fõként a tintasugaras nyomtatókat használják. Nyugodtan állíthatom, hogy a jó tintasugaras nyomatokon lévõ kép minõsége, vizuális élménye semmiben sem marad el a digitális laborok által produkált képnél tapasztalhatótól. A minõségben ma már nincs meghatározó különbség. A lényeges eltérés az árban van. A tintasugaras nyomtatókkal elõállítható nyomatok költsége mindig nagyobb lesz, mint a nagy termelékenységre optimalizált digitális laborok képei. Különösen akkor jelentkezik ez, ha nemcsak egy-egy képet kell elõállítani, hanem nagyobb mennyiséget.
Sokunknál a kényelem is lényeges motiváció. Egyszerûen csak oda kell adni az adathordozót a labornak, vagy át kell küldeni az állományokat az interneten, és legkésõbb másnap jön a postás vagy a futár a képekkel. A téma aktualitása miatt ebben a lapszámban egy összeállítást közlünk a digitális fotólaborokkal kapcsolatban.
Dékán István A fényképezés alapvetõ célja a fénykép. Azaz a kézbe vehetõ, megfogható, bárkinek, bárhol megmutatható, papíron vagy más hasonló hordozón lévõ, szemmel látható kép. A hagyományos fényképezés rendszere eleve úgy alakult ki, hogy a folyamat végén kézbe vehetõ fénykép szülessen. Amikor megjelent a virtuális világ, szükségessé vált, hogy a képek digitálisan, számjegyek formájában is létezzenek. A Cyberspace nevû titokzatos szörny csak így tudja megenni képi alkotásainkat, mi pedig mohón igyekszünk kielégíteni étvágyát. Az ember azonban nem kibernetikus lény (legalábbis egyelõre szerencsére nem az), ezért igényli, hogy a képeket a régi, hagyományos, megszokott papíron is kézbe vegye.
Hiába hangsúlyozzuk, hogy a digitális fényképek elõnye a kibernetikus térbe való azonnali bejuttatás lehetõsége. Archiválhatjuk, rendszerezhetjük, e-mailben küldhetjük, CD-n olcsón sokszorosíthatjuk, program segítségével kereshetünk képi adatbázisainkban stb. A monitorok hideg fényében vibráló képek még mindig legtöbb embertõl távolabb állnak, mint a zsebbõl bármikor elõhúzható papírképek. Ma az elterjedt minilaborokban bárki egy órán belül színes papírképet kap a leadott filmjén lévõ felvételekbõl. Várható, hogy a digitális fényképezõgépek használata akkor fog széles körben elterjedni, ha megoldódik a digitális felvételekbõl a papírképek készítése hasonló gyorsasággal és hasonló árszínvonalon. A folyamatok ebbe az irányba mutatnak. Az elõrejelzések szerint az év végére Magyarországon száznál is több digitális minilabor fog üzemelni. A sok üzlettel rendelkezõ nagy hálózatok beindították digitális laborszolgáltatásukat. Egyre jobban terjed az interneten keresztül mûködõ on-line fotószolgáltatás. Nemsokára eltûnik a filmrõl és a digitális állományról készülõ papírképek ára közötti különbség.
Népszerû az otthoni vagy irodai fotónyomtatás is. Erre fõként a tintasugaras nyomtatókat használják. Nyugodtan állíthatom, hogy a jó tintasugaras nyomatokon lévõ kép minõsége, vizuális élménye semmiben sem marad el a digitális laborok által produkált képnél tapasztalhatótól. A minõségben ma már nincs meghatározó különbség. A lényeges eltérés az árban van. A tintasugaras nyomtatókkal elõállítható nyomatok költsége mindig nagyobb lesz, mint a nagy termelékenységre optimalizált digitális laborok képei. Különösen akkor jelentkezik ez, ha nemcsak egy-egy képet kell elõállítani, hanem nagyobb mennyiséget.
Sokunknál a kényelem is lényeges motiváció. Egyszerûen csak oda kell adni az adathordozót a labornak, vagy át kell küldeni az állományokat az interneten, és legkésõbb másnap jön a postás vagy a futár a képekkel. A téma aktualitása miatt ebben a lapszámban egy összeállítást közlünk a digitális fotólaborokkal kapcsolatban.
